MiG-23UB sugárhajtóműves kiképző repülőgép

Hajtómű típusaR-27-300
Hajtómű tolóerő10 000 kp
Fesztávolság14-7,13 m
Szárnyfelület37,27-34,16 m²
Hosszúság16,638 m
Magasság4,82 m
Szerkezeti tömeg9 595 kg
Maximális felszállótömeg14 700 kg
Maximális sebesség2 500 km/h
Maximális sebesség2,35 Mach
Leszálló sebesség260 km/h
Nekifutási úthossz850 m
Csúcsmagasság16 400 m
Hatótávolság2 300 km
Gépágyú1 darab 23 mm-es GS-23 gépágyú
Lőszer200 darab (23 mm)
Rakéta függesztési pontok száma4
Nem irányítható UB-16 Blokk2x16 Sz-5K
UB-32 Blokk2x32 Sz-5K
levegő-földSz-24
Önirányítású levegő-földH-23
Infra vezérlésű levegő-levegőR-3Sz
Romboló bombaFAB
Gyújtó bombaZAB-500
Az oktató változat A szovjet MiG-23UB sugárhajtóműves repülőgép a MiG-23-as típus kétüléses oktató változata. Először 1970. április 10-én emelkedett a levegőbe. A magyar légierőnél összesen 4 példány állt szolgálatban 1979 és 1997 között. NATO kódja: Flogger C. Kialakítása Az egymás mögötti üléseken elöl ült a növendék, hátul az oktató. Az oktatópilóta kabinja az avionika helyére épült, amelynek egy részét az orrba telepítették át. Így viszont a lokátornak nem maradt hely, emiatt a MiG-23 gyakorlóváltozata nem rendelkezik fedélzeti radarral. Az oktatópilóta kabinja nem volt kiemelve, ezért egy, a MiG-21-esen már alkalmazott, a futóművel együtt kinyíló periszkópot építettek be a kabintetőbe, amely segítéségével az oktató is előre láthatott fel- és leszálláskor. A MiG-23UB-ba beépítettek egy olyan műszert is, amellyel a kiképző különféle vészhelyzeteket imitálhatott a gyakorló pilóta számára. Magyarországi alkalmazása A hazai légierő eredetileg három MiG-23UB-t rendszeresített, de a szovjet csapatok rendszerváltás utáni kivonásakor kapott még egyet darabot. A kiállított példány 1979-ben készült, gyári száma: A1037926